Megszületett Almásy László Ede, autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező, " Az angol beteg".
120 éve
Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született.
Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen
fennsíkját, a Gilf Kebirt.
A történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált az
Uvainat-hegység barlangjaiban.
1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a
hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán
szultán telepítette oda az osztrákok országából.
1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített, 1932-ben megalapította
az Al-Maza repülőteret.
1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával
harmadmagával távolsági világrekordot állított fel.
A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a
sivatagkutató főhőst.
Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Almásy László Ede néven, a család
borostyánkői várában született. A borostyánkői birtokot még nagyapja, Almásy Ede szerezte, aki a
Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt
1872-ben. Édesapja az
Ázsia-kutató,
Almásy György (1867–1933), édesanyja Pittoni Ilona volt. A család 1892-ben költözött
Borostyánkőre. Szülei házasságából 3 gyermek született; Lászlónak egy János nevű bátyja, valamint egy Georgina nevű húga volt.
Almásy László szobra a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében, Érden
Fiatalkorában gyakran tartózkodott nagyapja által könyvekkel és
térképekkel bőven ellátott több ezer kötetes könyvtárában, jelentős
hatással volt rá
Chernel István, ornitológus munkássága, akinek írásait rendszeresen olvasta. Tanulmányait a
kőszegi bencés
gimnáziumban magántanulóként folytatta, ahova ezért csak vizsgázni
járt. Itt ébredt fel benne először a madarak költési és vonulási
szokásai iránti érdeklődés és a repülés utáni vágy.
Tanulmányait 1911 és 1914 között a
London melletti Eastbourne-ben folytatta, ahol műszaki képzést kapott. Angliában töltött évei alatt tökéletesen elsajátította az
angol nyelvet, és megismerkedett az ottani kultúrával és életformával. Itt találkozott először a híres
Afrika-kutató,
Frederick Selous
könyveivel, és ekkor kezdett érdeklődni Afrika iránt. Szintén itt
ismerkedett meg a cserkészmozgalommal is, amelynek kezdettől fogva tagja
volt. 1921-ben ő lett a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa.
Gróf
Teleki Pállal részt vett a 4. Cserkész Világtalálkozó (
Gödöllő) megszervezésében, ahol 1933. augusztus 9-én bemutatta a Légi cserkészeket
Robert Baden-Powellnek. Az
első világháború kitörésekor a Vas vármegyei 11-es huszárokhoz vonult be.
Frederick Selous
Almásy László első repülős felfedező útjára barátjával, Zichy Nándorral
indult 1931. augusztus 21-én, Mátyásföldről. A felvétel Budapesten, a
Mátyásföldi Repülőtéren aznap készült. Almásy Londonban, használtan
vásárolta a G-AADP brit lajstromjelű, DH-60-as repülőgépet.
Megállapodott egy Kairóból induló expedíció vezetőjével, G. Malins-szel,
hogy vele tart az expedíción az Észak-Szudáni Uweinatba. Isztambulból
augusztus 23-án indultak tovább. A
Torosz-hegység
fölötti átrepülés nehéz volt, a hegylánc túloldalán a leáramló légtömeg
a könnyű kis gépet a meredélynek csapta, augusztus 25-én. Almásy
majdnem ki is esett a gépből, de Zichy szerencsére átvette a sérült gép
vezetését. Végül
Aleppóban,
egy szíriai francia katonai repülőtéren szerencsésen leszálltak. A
sérült gépet Alexandriába, majd onnan Angliába szállították. A szíriai
sajtó azt írta, hogy a balesetben meghaltak. A Malins-expedíció elindult
nélkülük. De Havilland visszavásárolta és helyreállította az összetört
gépet, majd eladta Sir Robert Clayton East Claytonnak.
Almásy szerencsés kimenetelű balesete a G-AADP brit lajstromjelű DH-60 gépével
Almásy László és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn - 1931. augusztus 21., Mátyásföld, Budapest
Miután az olaszok
1940-ben vereséget szenvedtek, a
németek
olyan segítséget akartak, aki jól ismeri a sivatagot. Almásyt találták a
legmegfelelőbbnek erre a szerepre, hiszen ismeretei mellett
kapcsolatokkal is rendelkezett. Almásy ekkor a magyar légierő
kötelékében teljesített szolgálatot.
1941. február 8-án a német hadsereghez vezényelték, és
tartalékos tisztként a
Rommel által vezetett
Afrikakorpshoz
került, ahol mélységi felderítőként szolgált. Néhány hónapos kiképzés
után Heinkel és Junkers gépekre szerzett jogosítványt. Az ő nevéhez
fűződik a Salaam-művelet, melynek célja az volt, hogy két német
hírszerzőt (Johann Eppler és Hans Gerd Sandstede) az angol vonalak mögé,
Asiutba juttasson, egy 5600 km hosszú, víz nélküli úton. Mivel az
angolok megfejtették a németek által használt rejtjeleket, folyton a
német felderítőcsoport nyomában voltak. Almásy többször mentette meg a
műveletet. Az elhagyott angol autók benzinével pótolta a csapatnak
hiányzó üzemanyagot. A benzin helyére homokot tett, hogy az angolok
autója lerobbanjon. Mindezt a legnagyobb körültekintéssel vitte véghez, a
tartályba nem jutott homokot gondosan letörölte, arra is vigyázott,
hogy ne ugyanannyi homok kerüljön az autókba, hogy ne egyszerre menjenek
tönkre. A kalandos útról
Rommel seregénél Líbiában című könyvében ír. Tetteiért a Vaskereszt kitüntetésben részesült.
Budapestre visszatérve szerepet vállalt az üldözött
zsidók
mentésében. Budapesti, Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti lakásában,
1944 novemberében több üldözött zsidónak is menedéket nyújtott. Többek
között
Fuchs Jenő olimpiai bajnok fiát, Györgyöt is rejtegette. A német hadseregben kapott egyenruhát és kitüntetéseit (első- és a másodosztályú
vaskereszt) viselve többször elzavarta a razziázó
nyilasokat.
Születése helyén, a ma Burgenlandhoz (Ausztria) tartozó Borostyánkő
(Bernstein) várának kapuja alatt egy német nyelvű tábla őrzi emlékét.
Róla nevezték el az általa létrehozott, Héliopolisz melletti Al-Máza repülőteret és a sivatag belsejében álló egyik hegyet Gebel Almazi–ra.
Sírhelyén Salzburgban a magyar Aviatikai Alapítvány és a Magyar Repülőszövetség
1994-ben márvány síremléket emelt. Fennmaradt az 1929-es expedícióról
forgatott némafilm az igazi Almásyról, melyet az Angol beteg
premierjével egy időben mutattak be.
2011. december 7-én Újbuda Önkormányzata Újbudán, a Bartók Béla út 29. szám alatt avatta fel emléktábláját. Ma lakása mecsetként működik.
Almásy László emléktáblája Újbudán
Almásy személyéről mintázták Az angol beteg című játékfilm
címszereplőjét. A film egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutat be
részleteket Almásy kutatásairól és életéből, az általa felfedezett
sziklafestményekről és a háború előtti Egyiptomról.
Kommentáld!