525 éve

Mátyás büsztje (mellszobra)

Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, olaszul Mattia Corvino, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei/Matia Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László.

1490. április 6-án hunyt el Bécsben, 50 (vagy 47) esztendős korában Mátyás magyar király, aki birodalma építése során az osztrák hercegi és cseh királyi címet is megszerezte.

A király 1485-ben foglalta el a Német-Római Császárság egyik legjelentősebb városát, miután hódoltatta az osztrák tartományokat, felvette a hercegi címet is. Mátyás birodalma halálakor volt a legnagyobb, ezért sokan úgy tartják, a korai vég drámai módon kettévágta a király hatalmának növekedését. A valóságban a Hunyadi-korszak utolsó éveiben érezhető volt már a hanyatlás, az uralkodónak ugyanis a főbb akadályokat nem sikerült leküzdenie.

Először is, második felesége, Aragóniai Beatrix nem szült neki gyermeket, így Mátyásnak szembe kellett néznie az 1463-as bécsújhelyi szerződésbe foglalt alkuval, miszerint halálával a Habsburgokra száll országa, éppen arra a dinasztiára, melynek császári címét és közép-európai pozícióját elhódítani igyekezett. Mátyásnak 1473-ban született egy természetes fia, Corvin János, őt próbálta meg örököseként elfogadtatni, ám a kérdést sohasem sikerült megnyugtatóan rendezni.

1489-re nyilvánvalóvá vált, hogy Mátyás összes diplomáciai és katonai vállalkozása holtpontra jutott: ettől kezdve már csak fia öröklése foglalkoztatta, akit az ország legnagyobb váraival és számos ispánsággal megajándékozott. A király szinte bármit hajlandó volt megtenni azért, hogy szomszédai, de különösen a Habsburgok, elismerjék Corvin Jánost, Miksának a garanciáért kész volt átadni minden elfoglalt örökös tartományt. Mátyás 1490 tavaszán Bécsbe vonult, útja során fiának adományozva a fontosabb várak kulcsait.

Ekkor már nagy fájdalmai voltak köszvénye miatt, így a városban ritkán mutatkozott, az április 6-i virágvasárnapi misén csak az udvari kápolnában imádkozott, és aznap délután hirtelen elhunyt. Mátyás váratlan halála persze számos legendát hozott magával, Antonio Bonfini mérgezésről ír visszaemlékezéseiben, illetve szólnak legendák arról is, hogy a királyt nagyravágyó főúri hívei gyilkolták meg, ezzel szemben halálát valószínűleg gutaütés okozta.