Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2014.Márc.4.205 éve lett James Madison az USA elnöke.

10 éve | Kustra Gábor | 1 hozzászólás

Hivatalba lépett James Madison, az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke.

205 éve

Történelem

1809. 03. 04.

Az Egyesült Államok 4. elnöke

James Madison (1751. március 16. – 1836. június 28.) az Amerikai Egyesült Államok 4. elnöke, az Alapító atyák nemzedékének tagja. Elnöki hivatalát két cikluson át, 1809 és 1817 között töltötte be. Madison az Egyesült Államok mindmáig legalacsonyabb elnöke vékony, állandóan betegeskedő, sötét ruhákat viselő férfi volt; mégis korának egyik legnagyobb politikusa.

A Virginia állambeli Port Conwayben született 1751. március 16-án. (Az akkor érvényben lévő Juliánus-naptár szerint március 5-e.) Ősei még a 17. században hagyták el Angliát. Apja, a vele azonos nevű James Madison ültetvényes és rabszolgatartó volt, anyja Eleanor Rose Conway. 12 testvére közül ő volt a legidősebb, de testvérei közül csak hét élte meg a felnőttkort. Tanulmányait a Princeton Egyetemen (akkori nevén College of New Jersey) végezte, ahol 13 hónap alatt sajátította el a négy év anyagát. Itt ismerkedett meg a felvilágosodás műveivel és ideológiájával.

Madison már 1776., vagyis a függetlenség kikiáltásának évétől a virginiai törvényhozásban tevékenykedett. Elvetette a „vallási toleranciát”, helyette a teljesen szabad vallásgyakorlást részesítette előnyben. Virginia állam az ő javaslatára kérte fel a másik tizenkét államot, hogy küldjenek képviselőket a philadelphiai Alkotmányozó Konvencióba (1787). Vezető szerepet játszott a máig is érvényben lévő amerikai alkotmány megszerkesztésében.

Az új elnök messze nem volt olyan karizmatikus és erélyes vezető, mint mentora és elődje. Már csak azért is, mert korábbi nézeteihez hűen úgy vélekedett, hogy a törvényhozó szervnek kell kormányozni az országot. Sokáig fontolgatott mindent és ezért kortársai határozatlannak és gyengének tartották. Felesége, Dolley Madison sokkal népszerűbb volt nála és ő tekinthető az első igazi First Ladynek, noha csak 1877-ben vetették papírra először ezt a kifejezést. Elődjéhez hasonlóan Madison is megpróbálta békés eszközökkel rábírni az egymással háborúzó franciákat és briteket az amerikai kereskedelem semlegességének tiszteletben tartására, hogy hagyjanak fel az amerikai hajók zaklatásával. A terv nem járt sikerrel, mert I. Napóleon francia császár cselén megbukott az elképzelés. Eközben északon fellázadtak az indiánok, míg délen a floridaiak fellázadtak a spanyolok ellen és kérték államuk annektálását. Madison úgy érezte, hogy mindent megtett a konfliktusok békés rendezésére, de semmit nem ért el. 1812-ben a Kongresszus nyomására hadat üzentek Nagy-Britanniának, holott diplomáciai eszközökkel már sikerült elérni, hogy a brit parlament elfogadjon egy törvényt, amely szerint felhagynak az amerikaiak bojkottjával. A hír azonban késett, és kitört a brit–amerikai háború.

A háború alatt megerősödött a nemzeti egység, és az európai riválisoktól megszabadított ipar fejlődésnek indult. A republikánusok eközben rájöttek, micsoda jelentőséggel bírnak az adók, az állandó hadsereg és a hadiflotta. Madison elnökségének utolsó két éve békében telt. Megemelkedett a dohány ára, amely által nagyobb jövedelem folyt be. Iparvédelmi vámokat vezettek be és újra létrehozták az Egyesült Államok Bankját 20 év időtartamra. Eközben két állammal bővült az unió: Louisiana (1812) és Indiana (1816) csatlakozott.

Az 1830-as évek közepén már csak Madison volt életben az Alapító Atyák közül. Mivel a függetlenség kikiáltásának napján, július 4-én halt meg Adams, Jefferson és Monroe is, egyik barátja arra kérte Madisont, hogy próbálja meghosszabbítani életét a függetlenség 60. évfordulójáig, milyen szép lenne, ha ő is e jeles napon halna meg. Hat nappal korábban, 1836. június 28-án családi birtokán halt meg. Ellentmondásos politikai pályája miatt ragasztották rá Az alkotmány atyja (Father of Constitution) és A nagy kis Madison (The Great Little Madison) neveket.