20 éve

Öt hónappal a 2014-es szocsi téli olimpia előtt két amerikai televíziós társaság, az ESPN és az NBC úgy döntött, felkeresi az ötkarikás történelem egyik legalantasabb és leghírhedtebb történetének áldozatát, és húsz évvel a sikertelen merénylet után dokumentumfilmet forgat az olimpiai ezüst- és bronzérmes műkorcsolyázónőről, Nancy Kerriganről.

Az amerikai műkorcsolyázónő annak ellenére vált sportága egyik legismertebb képviselőjévé, hogy sohasem állhatott világversenyen a dobogó legtetején: az 1991-es vb-bronz, illetve a 1992-es vb-ezüst mellett az albertville-i olimpián harmadik, az 1994-es lillehammeri játékokon pedig második lett. Igaz, utóbbi önmagában is csodaszámba ment, hiszen másfél hónappal a verseny előtt orvtámadás áldozata lett.

Támadás viperával

Kerrigan 1994. január 6-án, az amerikai bajnokságra készülve egy detroiti jégpályán edzett, ám amikor levonult, a folyosón valaki megtámadta, és viperával óriási ütést mért az egyik combjára.

Szerencsére kiderült, se törés, se szalagszakadás nincs, de a zúzódások olyan súlyosnak bizonyultak, hogy Kerrigan nem indulhatott el az amerikai bajnokságon, ami egyben olimpiai válogató is volt.

Az exférj őrült terve

A nagy vetélytárs Tonya Harding régóta szenvedett Kerrigan sikereitől, és úgy érezte, ha ő nem lenne, számára is megnyílna a siker felé vezető út.

Bár az ő életét elsősorban férjével való féktelen civakodása, majd válása jellemezte, meglepő módon mégis Jeff Gillooly fejében fogant meg a támadás gondolata. Bűntársaival, Shane Stanttel (aki végül a támadást véghezvitte), illetve Shawn Eckhardtal és Derrick Smithszel arról álmodtak, hogy gazdag emberek lesznek, ha Harding megnyeri az olimpiát - főleg úgy, hogy közben ismét kibékült volt feleségével.

 

A támadás azonban nem hozta meg a várt sikert. Harding ugyan megnyerte a bajnokságot, de az amerikai szövetség végül úgy döntött, Kerrigant annak ellenére benevezi az olimpiára, hogy kihagyta a válogatót (az akkor 13 éves Michelle Kwan ugyan kiutazott Norvégiába biztonsági tartalékként, de nem versenyezhetett).

A játékokon Kerrigan mindenre tudott koncentrálni, csak a versenyzésre nem. Órákon át rehabilitációs gyakorlatokat végzett az uszodában, édesapjával éjszaka, titokban ment edzeni, hogy elkerülje a riporterek hadát. Hiába kérte, hogy ne kelljen Hardinggal együtt tréningeznie Lillehammerben, az amerikai vezetők a csapategység eszményét hirdetve elutasították.

Mire képes a kapzsiság és az önzés

A játékok után folytatódott a bírósági tárgyalás. Harding vádalkut kötött, a nyomozás akadályoztatása miatt három év felfüggesztett börtönt kapott, emellett ötszáz óra közmunkára és százezer dollár pénzbüntetésre ítélték. Az amerikai szövetség elvette bajnoki aranyét és örökre eltiltották a műkorcsolyázástól. Gillooly és társai nem úszták meg, ők az Oregon Állami Fegyházba kerültek.Hogy ezután mi történt Hardinggal? Próbálkozott az iszapbirkózástól kezdve a profi bokszon át (mérlege 3 győzelem, három vereség volt), a színészeten keresztül a könyvírásig. De neve most már örökre egybeforrt minden idők legalantasabb esetével, a Kerrigan-üggyelA két egykori sportoló soha többet nem beszélt egymással. Az 1994-es olimpia óta egyszer találkoztak, egy négy évvel későbbi tévéfelvételen.