Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2014.Máj.10. 110 éve halt meg Sir Henry Morton Stanley.

9 éve | Kustra Gábor | 1 hozzászólás

Meghalt Sir Henry Morton Stanley amerikai újságíró.

110 éve

Meghalt, Történelem, Irodalom

1904. 05. 10.

újságíró
Afrika-kutató

Sir Henry Morton Stanley (Denbigh, 1841. január 28. – London, 1904. május 10.) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, akit az európai szemek elől eltűnt David Livingstone felfedező utáni kutatása tett híressé. Kongóban Bula Matari, azaz „a Sziklatörő” néven ismerik, születésekor a neve John Rowlands volt.

Miután az amerikai polgárháborúban mindkét harcoló oldalon katonai szolgálatot teljesített, Samuel Fortser Tappan ezredes, egy volt újságíró, felvette az Indián Békebizottság (Indian Peace Commission) tudósítójának, hogy a bizottság munkájáról újságoknak tudósítson. James Gordon Bennett (1795-1872), a New York Herald alapítója azonban hamarosan saját újságjához szerződtette.

Újságírói pályájának korai szakaszáról „Korai utazásaim Amerikában és Ázsiában” (My Early Travels and Adventures in America and Asia, 1895) című könyvének első kötetében írt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben Bennett fia, James Gordon Bennett, Jr. (1841-1918), aki apját követte a lap élén 1867-es nyugdíjba vonulása után, azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező David Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról.

Miután kutatása eredménnyel végződött, és rátalált a maláriától szenvedő és egészségileg teljesen legyengült kutatóra, több cikksorozatban tudósított lapján keresztül kalandos utazásról és Livingston kutatási eredményeiről. Később Ő is Afrika fehér foltjainak felderítésével kezdett foglalkozni. Több expedíciót szervezett Nyugat-Afrika területeire. Az nevéhez fűződik a Kongó forrásvidékének feltérképezése, valamint az Albert- és Edward-tavak felfedezése, melyekért később, főrangú címet kapott.

Hazatértekor könyvet írt tapasztalatairól. A New York Herald és a brit Daily Telegraph ezután úgy döntöttek, hogy közösen finanszírozzák Stanley egy újabb expedícióját Afrikába. 1874. novemberében Afrika keleti partjáról indult 350 fős expedíciójával a Viktória-tóhoz. A magukkal vitt egyárbocos hajóval, melynek Lady Alice volt a neve és a szárazföldön részekre szedve szállították, Stanley körbehajózta a Viktória- és a Tanganyika-tavat is. Ennek során kizárta, hogy kapcsolatuk lenne a Kongó-folyóval. A szárazföldön tovább haladva 1876. októberében érték el Nyangwé-nél a Kongót. Innen egy arab rabszolga-kereskedő,Tippu Tib embereivel kiegészülve, kb. 1000 fővel indultak észak felé. Mintegy 320 km megtétele után az arabok cserben hagyták, de Stanley hol kenukkal a vízen, hol gyalog a szárazföldön folytatta az utat. Mintegy 30 alkalommal megütközött a bennszülöttekkel. Végül 1877. augusztusában 114-en érték el a tengerpartot.Így Stanley ezen az újabb úton többek közt tisztázta Afrika utolsó nagy rejtélyét: végigkövette a Kongó folyó útját a torkolatig.

1886-ban Stanley expedíciót indított, hogy „megmentse” Emin pasát, a dél-szudáni Equatoria kormányzóját. Hatalmas nehézségek és sok ember halála árán 1888-ban megtalálta Emint, felfedezte a Rwenzori-hegységet és az Edward-tavat, és 1890-ben Eminnel és életben maradt követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit.

Ezután visszatért Európába, feleségül vette a walesi művészt, Dorothy Tennantet és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselője lett, mint a londoni Lambeth borough unionista küldötte.

Londonban halt meg. Sírját a surrey-i Pirbright Szent Mihály templomának temetőjében nagy gránittömb jelöli.

Címkék: