Elvis Aaron Presley (Mississippi, Tupelo 1935. január 8. – 1977. augusztus 16.) amerikai énekes, zenész és színész. Mint kulturális ikon, Elvis, a Rock 'n' Roll királya, vagy a Király néven is ismerik. Gyakorlatilag a világ leghíresebb könnyűzenei énekese mind a mai napig. Tizennégyszer jelölték Grammy-díjra, ebből hármat meg is nyert, valamint a Grammy Életműdíját is neki ítélték 1971-ben.

Karrierje 1954-ben kezdődött, amikor a Sun Recordsal dolgozott. Ő volt a rockabilly egyik legelső énekese, mely a gyors tempójú country, és a rhythm and blues keveréke. Később a RCA records adta ki dalait és első kislemeze, a "Heartbreak Hotel" 1956-ban jelent meg, hatalmas sikert aratva. Ezt további slágerek, sőt filmes szerepek követték. 1958-ban katonai szolgálatot teljesített és emiatt átmenetileg felhagyott a zenés karrierrel.

Visszatérése a hatvanas években felemásra sikerült, ugyanis javarészt filmszínészként foglalkoztatták, azonban filmjeit és a hozzájuk tartozó filmzenei albumokat a kritikusok nem értékelték túl pozitívan. 1968-ban végül visszatért a zenei színpadra, és hét év kihagyás után ott folytatta, ahol abbahagyta. 1973-ban az ő koncertjét közvetítették először műholdon keresztül. Élete vége felé gyógyszerfüggőségtől szenvedett, amely megviselte szervezetét. Negyvenkét éves korában, 1977-ben hunyt el. Magyar vonatkozás, hogy 2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest díszpolgárává avatta az 1956-os forradalom melletti kiállásáért.

Karrierje 1954-től kezd felívelni, amikor a Sun Records tulajdonosa az afroamerikaiak zenéjét szerette volna népszerűsíteni, és Elvisben megtalálta az erre a célra kitűnően megfelelő előadót. Elvis volt a rockabilly egyik legelső énekese, a gyors tempójú country és rhythm and blues keverékéé. Hamarosan megismerkedett Tom Parker ezredessel, aki a menedzsere volt éveken keresztül, és ekkortól az RCA records adta ki dalait. Első kislemeze, a "Heartbreak Hotel" 1956-ban jelent meg. Ez a lemez elsöprő sikert aratott és meghozta Elvisnek a népszerűséget. Az embereknek rendkívül tetszett zenéje, mellyel egy új műfajt teremtett: a rock and rollt. – Elvis az 1956-os forradalom idején kiállt a magyarok mellett: 1957 januárjában egy televíziós műsorban a „Béke a völgyben” (Peace In The Valley) című dal éneklésekor műsorvezetőjével arra kérte a nézőket, adakozzanak a nehéz helyzetbe került magyaroknak, és küldjenek nekik csomagokat.

1973. október 9-én Elvis elvált. Egészségi állapotában ekkor kezdődött el a romlás. Az év során kétszer is túladagolta magát barbiturát-származékokkal, és Demerol-függőségtől is szenvedett. Ennek ellenére 1974-ben is intenzíven turnézott, bár fellépéseit egyre nehezebben bírta végigcsinálni. 1976-ban apja költségcsökkentésre hivatkozva kirúgta Elvis testőreit, a "Memphis Mafiát", az igazi ok azonban valószínűleg az lehetett, hogy kiszivárogtattak némi információt a drogfüggőségéről. Ugyanebben az évben otthagyta akkori barátnőjét, Linda Thompsont, és megismerkedett Ginger Aldennel. Jó néhány új dalt is rögzített ekkoriban, melyek albumokon is megjelentek. Nem arattak átütő sikert, de nagyon népszerűek voltak.

1977-re állapota kétségbeejtővé vált. Önmaga groteszk figurája lett, elhízott, állandóan gyógyszereket szedett, mégis különféle betegségek gyötörték. Élete utolsó koncertjét június 26-án adta. Augusztus 1-jén elbocsátott testőrei egy könyvet jelentettek meg, melyben kitálaltak mindenről, Mi történt, Elvis? címmel. Elvis sikertelenül próbálta meg lebeszélni őket a megjelentetésről. Ekkor már számtalan különféle betegségben szenvedett: zöld hályog, magas vérnyomás, vesekárosodás. Ennek ellenére újabb turnét tervezett, csak hogy cáfolja a könyvben leírtakat. Az indulás előtt, augusztus 16-án azonban Ginger Alden eszméletlenül talált rá a fürdőszobában. Miután az újraélesztési kísérletek sikertelenek voltak, Elvist délután fél 4-kor hivatalosan is holtnak nyilvánították. Temetése két nappal később volt, és óriási érdeklődés övezte: legalább nyolcvanezren vettek részt rajta. Halála után kislemezei és albumai a lemezeladási listák élére ugrottak.