Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2014.Jan.3.55 éve Alaszka az USA tagállama.

10 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Alaszka lett az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállama.

55 éve

Történelem, Érdekes

1959. 01. 03.

Alaszka (angolul: Alaska) 1959. január 3-án vált az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállamává. Területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam. Neve az Alyeska („nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld” jelentésű) aleut szóból származik. Első európai felfedezői és meghódítói, az oroszok nyelvén a neve Аля́ска (Alaszka), innen került át a név a többi európai nyelvbe.

Alaszka első lakói a mai Bering-szoros helyén lévő földhídon érkező ősemberek lehettek. Az alacsonyabb tengerszintnek köszönhetően fennálló szárazföldi kapcsolat Ázsia és Amerika között a geológusok szerint kb. i. e. 25 000 és i. e. 9000 között létezett. A régészek többsége három nagy vándorlási hullámot feltételez. Az első i. e. 25 000 és i. e. 15 000 közé esik, ekkor érkezett a legtöbb indián törzs őse. A tlingitek, ejakok és atabaszkok elődei i. e. 14 000 és i. e. 9000 között telepedtek le a területen. A legkésőbbi őskori bevándorlók az i. e. 10 000-i. e. 6000 (esetleg i. e. 4000) közti időszakban jöttek, ők az eszkimók és az aleutok felmenői.

Alaszka „felfedezője” az orosz megbízással utazó dán származású Vitus Bering volt. Már 1728-as expedíciója során behajózott a róla elnevezett szorosba, a nagy köd miatt azonban nem látta az amerikai szárazföldet; végül 1741 júliusában pillantotta meg a déli partokat, egy napra kikötött a Kodiak-szigeten, majd az Aleut-szigetek mentén indult visszafelé. (1772-ben Benyovszky Móric útja is érintette a szigetláncot.)

Az Egyesült Államok vezető politikusai már az 1840-es években foglalkoztak a terület megszerzésének gondolatával, 1860 után pedig már érdeklődtek Oroszországnál az eladással kapcsolatban. 1866-ra kiderült, hogy az Orosz–Amerikai Társaság pénzügyi helyzetén csak a kormány segíthetne, II. Sándor orosz cár kincstára azonban nem volt képes elviselni ekkora terhet, és egy esetleges háború költségeit sem tudta volna fedezni. A krími háborúban Oroszország jelentősen meggyengült, ezért ha akár az Egyesült Államok, akár Nagy-Britannia szemet vetett volna a területre és megtámadná, akkor az orosz hadsereg képtelen lesz az invázió megállítására. 1867. március 29-én Edward de Stoeckl nagykövet és William Henry Seward külügyminiszter megfogalmazta a szerződést, melyet Andrew Johnson elnök június 20-án írt alá, a szenátus pedig nagy többséggel fogadott el. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt. A megállapodás rögzítette, hogy magántulajdont nem foglalnak le, és a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyház kezében marad. Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központjában) vonták fel az amerikai zászlót. Ma ez az Alaska Day; az állam másik ünnepe pedig a Seward's Day, melyet március utolsó hétfőjén tartanak. A maiak már ünneplik, de a kortársak szemében nem volt népszerű az üzlet megkötése, az új területet Seward Ostobaságának vagy Seward Jégszekrényének nevezték. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium (mint például a vele szomszédos Yukon terület Kanadához). 1959. január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.

Alaszka (Hawaii mellett) az USA egyik olyan állama, amely nem szomszédos az összefüggő egységet alkotó 48 tagállam egyikével sem. Keletről Kanadával (Yukon és Brit Columbia államokkal) határos, északon a Beaufort-tenger, nyugaton a Csukcs-tenger, a Bering-szoros és a Bering-tenger veszi körül, délen pedig a Csendes-óceán. Az USA legnagyobb tagállama, 1 477 261 négyzetkilométer területű. Ha képzeletben a 48. szélességi fok alatti államokra helyezzük, Minnesotától Texasig és Georgiától Kaliforniáig húzódik.