Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2014.Jan.15. 95 éve meggyilkolták Rosa Luxemburgot.

10 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Meggyilkolták a 47 éves Rosa Luxemburgot, lengyel-német szocialistát és írónőt.

95 éve

Meghalt, Történelem, Nő, Irodalom

1919. 01. 15.

1910 körül

Rosa Luxemburg (Zamość, Kongresszusi Lengyelország, 1870. vagy 1871. március 5. – Berlin, 1919. január 15., lengyelül: Róża Luksemburg) lengyel születésű marxista politikai gondolkodó, szocialista filozófus és forradalmár volt. A lengyelországi és litvániai szociáldemokrata párt teoretikusa, majd a német szociáldemokraták (SPD) politikusa, később tagja lett a Független Szociáldemokrata Pártnak (USPD) is. Ő alapította „A vörös zászló” (Die Rote Fahne) című újságot. Miután az SPD támogatta Németország belépését az első világháborúba, Karl Liebknechttel együtt megalapított egy forradalmi tömörülést, a Spartakus Szövetséget (Spartakusbund), amely a későbbi német kommunista párt magját képezte. A csoport részt vett a sikertelen 1919-es berlini forradalmi kísérletben is, amelyet a megmaradt monarchista hadsereg és a jobboldali szabadcsapatok (Freikorps) fojtottak el. Sok száz embert elfogtak, megkínoztak, majd kivégeztek. Haláluk óta Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht a marxizmus mártírjainak számítanak. Napjainkban követői a luxemburgista mozgalom tagjai.

1957.

1974.

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Kustra Gábor üzente 10 éve

Kedves Rozika köszönöm hogy elolvastad.Üdv.Gábor.

Válasz

Ládi Rozália üzente 10 éve

Egy a forradalom előtt közvetlenül kiadott cikkében Luxemburg a februári forradalmat a proletariátus forradalmaként jellemezte, és úgy vélte, hogy a liberális burzsoázia a proletár erő megmutatkozása miatt szerveződött meg. Egy börtönben írt, és halála után megjelent esszéjében Luxemburg élesen bírálta a bolsevikok politikai gyakorlatát. A bolsevikok despotikus és opportunista módszereit, amelyeket a parasztsággal (és a munkássággal) szemben alkalmaztak a marxi elvekhez – konkrétan az 1850-ben megfogalmazott permanenes forradalom elvéhez – ragaszkodva kritizálja. Marx érvei szerint a munkásosztály forradalmi pártjának nem pártállamot kell létrehoznia, hanem sokkal inkább a radikális demokrácia keretei között kell megszerveződnie (munkástanácsok), felfegyvereznie és megvédenie (milíciák) magát. Így kell a szocialista politikai programot erősítenie, kiterjeszteni a munkások jogait. Luxemburg szerint a bolsevikok, elmulasztva a marxi stratégia követését, a következő veszélyeket és problémákat okozták a forradalom számára: túlbürokratizáltság, éhezés a városokban, a forradalmi katonai erő meggyengülése, Breszt-litovszki béke. A bélyegek és a leírás istetszenek. Üdv. Rozália.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben