140 éve

Ezen a napon tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Emlékére november 17-én tartják a főváros ?születésnapját?. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett.  A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.

Budapest (németül Budapest, szlovákul és csehül Budapešť, románul Budapesta, szlovénül és horvátul Budimpešta, oroszul: Будaпешт, szerbül: Будимпешта) Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelemi, ipari és közlekedési központja. 2011-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. Budapest lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, ugyanis az akkori lélekszám 2 113 645 fő volt, ám a népesség csökkenésével (a szuburbanizáció miatt) is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. Területe 525,16 négyzetkilométer, és ezzel az ország legnagyobb városának is számít.

Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A római időkben a Danubius jobb partján fekvő limesi határőrváros neve Aquincum, a bal parti helyőrségé pedig Contra-Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általunk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a százötven évnyi török hódoltság jött, és csak felszabadítását követően, a 18 - 19. században tudott újra fejlődni. Fejlődése a kiegyezést (1867) követően, az Osztrák–Magyar Monarchia ideje alatt gyorsult fel, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.

Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 25., és Európa 6. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még Budapest Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere is, továbbá Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, ahol a Szent Korona található.

Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja, és a világ 100. legtöbb GDP-t termelő városa. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”. A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján „Budapest a világ második legjobb városa”. A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.

 

             1972.