95 éve

A Magyar Népköztársaság, később Magyar Köztársaság Magyarország államformája volt 1918. november 16. és 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. és 1920 között, ezt váltotta fel a Magyar Királyság.

Az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot és ezt a nevet használták 1919 március 21-ig amikor is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A tanácsköztársaság bukását követően a Peidl kormány visszaállította a kommunizmus elött használt államformát augusztus 2-án. Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot, de a Magyar Népköztársaság megnevezést is használták ebben az időszakban.

A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918 október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult és november 16-án kikiáltották a Népköztársaságot^[1] melynek Károlyi Mihály lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az Osztrák uniótól és a Habsburg-háztól.

A Károlyi-kormány intézkedései nem tudták csökkenteni a nagy elégedettlenséget. Miután 1918-ban befejeződött az I. világháború, világossá vált,hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztesek oldalán áll. A szenvedő hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, elnöke Károlyi Mihály. Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918 október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat "őszirózsás forradalom"-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszül katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Nemsokkal később IV. Károly '18 novemberében lemondott a trónról, s kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett. 1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Ekkor Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez egy éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt. A következő kormány küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós tengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, Magyarországot megfosztották területeinek kétharmadától.

A tanácsköztársaság bukását követően a Peidl kormány visszaállította a Magyar Népköztársaság megnevezést. Augusztus 7-én József főherceg kormányzóvá nyilvánította magát és a Peidl Gyula szakszervezeti kormányát megbuktató Friedrich Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Nem csinált titkot abból, hogy rokonát, IV. Károlyt, a korábbi uralkodót szeretné visszasegíteni a Magyar Királyság trónjára. Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot. 1919. augusztus 11-én ultimátumot kapott a román megszálló hatóság részéről. Augusztus 20-án statáriumot vezetett be Magyarország egyes részein, ami ellen 21-én a románok a Szövetséges Katonai Missziónál tiltakoztak. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa is augusztus 21-én értesítette a Misszió vezetőit arról, hogy egy Habsburgot nem látnak szívesen Magyarország élén. A Misszió vezető tábornokai még aznap tájékoztatták József főherceget arról, hogy a statáriumot azonnal meg kell szüntetnie. A találkozón a tábornokok a személyével szembeni fenntartásaikat is közölték. József főherceg 1919. augusztus 23-án kénytelen volt lemondani, és megerősíteni a Szegeden tartózkodó Horthy Miklós altengernagyot a magyar Nemzeti Hadsereg főparancsnoki tisztségében. Amikor Horthy, az antant engedélye alapján bevonult a románok által kifosztott fővárosba, József főherceg az új „erős ember” mellé állt, és támogatta kormányzóvá választását (1920. március 1-jén).