Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2013.Jún.7. 170 éve halt meg Friedrich Hölderlin.

11 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Meghalt Friedrich Hölderlin német romantikus költő.

170 éve

Meghalt, Irodalom

1843. 06. 07.

Friedrich Hölderlin (1792

Egy württembergi kisvárosban, Lauffenban született, kispolgári család gyermekeként. Apja is, mostohaapja is korán meghalt. Édesanyja négy gyermekét veszítette el. A család gyászos komorsága nyomasztóan hatott Hölderin kedélyvilágára is. Anyja papot szeretett volna nevelni belőle, hiszen ő is papleány volt.

Tanulmányai befejezése után házitanító volt, kezdetben a türingiai Waltershausenben, majd Jénában, 1796–1798-ban Frankfurt am Main-ban egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete egyetlen szerelmébe, a bankár fiatal, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe, akit műveiben Diotimának nevez. Elragadtatott éveket töltöttek együtt a kölcsönös szerelem sugárzásában, amelyben egyébként nyoma sem volt a testi vonzalomnak: szerelmük mély, lelki kapcsolattá nemesült.

Közel negyven évig élt itt, fennhangon deklamálva a Hüperiont, közben hangosan beszélve, vitatkozva önmagával. Néha-néha verset is írt, ha ritka látogatói erre kérték, de ezeket már Scardanelli néven írta alá. Verseinek 1826-ban megjelent kötetét sem vette tudomásul, összes műveinek 1846-os kiadását sem érte már meg. 1843-ban meghalt.

Költészete.

Költészete a klasszika és a romantika határán foglal helyet, de közelebb járunk az igazsághoz, ha művészetében a klasszicizmus kiterjedését és lezárását látjuk. Kortársai számára ezért volt idegen: a német klasszika óriásai Goethe és Schiller a nyugodt, harmonikus kiegyensúlyozottságot hiányolták; a német romantikus költők első nemzedékében (Novalis és társai) viszont antikvitás-eszménye miatt nem talált eszmetársra.

Hölderlin rajongott az antik görögökért, a görög tájakért, a csodás szigetekért (pedig sosem járt Görögországban). Saját kora világából a hajdani athéni demokrácia eszméihez, héroszaihoz, isteneihez menekült. Számára valóban léteztek Hellász istenei.

Verseinek formájára az alkaioszi, aszklépiadészi strófák, disztichonok jellemzőek, később egyre inkább az ógörög kardal-költészet (pl. Pindarosz) formáját követő szabad, kötetlen ritmusok.

1948.

1970.

AZ ÉLET FELÉNÉL

A parttól sárga körte
és dús vadrózsa hajlik
most a tó fölé
s ti, szelíd hattyuk,
csókoktól részeg
fejeteket szent józan
hűs vizekbe mártjátok.

Jaj nekem! hol vegyem
majd télen a virágokat, s hol
a napsugarat
s az árnyékot e földön?
Néma falak
hidegen állnak, szélkakas
csörög a szélben.