Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2013.Dec.23. 220 éve született Déryné Széppataki Róza.

10 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megszületett Déryné Széppataki Róza énekesnő, színésznő, az első magyar opera-énekesnő.

220 éve

Született, Nő, Zene, Magyar

1793. 12. 23.

Déryné Széppataki Róza portréja Szathmáry Pap Károly litográfiája (1834)

Déry Istvánné, Széppataki Róza, a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt. Déryné olyan gyakori vendég volt Erdélyben, hogy tulajdonképpen erdélyi színésznőnek tekinthetjük. Édesanyja Pesten, Rothkrepf belvárosi kántornál helyezte el, hogy német nyelvet tanulhasson, itt került kapcsolatba a színészettel.

1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az úgynevezett Hackerszálában volt. Itt színjátszást és éneket is tanult és ekkor magyarosította a nevét Széppatakira, Benke József színigazgató javaslatára. 1810. március 29-én lépett fel először, a Hamletben, amelyben udvari dámát alakított. Ebben az évben eldöntötte, hogy nem megy haza, továbbképzi magát a színész pályára. Eleinte kissé selypített, azonkívül pedig sok volt a színpadi játékán a csiszolnivaló. 1813-ban férjhez ment Déry Istvánhoz, de mivel férje gyakran bántalmazta, nem váltak el törvényesen, de külön éltek.

1823 decemberében elfogadta a kolozsvári meghívást, és érkezése utáni napon, az előadás első szünetében, a Magyarhűség című kompozícióból áriát adott elő. Amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt. A tapsot a helyi szokás késleltette, mivel csak a gubernátorné kezdhette el. Déryné így emlékszik vissza az eseményre: „A gubernátorné (...) kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria... szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. (…) a zene újra kezdődött és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerént érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”

Itt töltötte be a harmincadik évét, neve ekkor már fogalommá vált, ő volt az első magyar primadonna.

A művésznőnek sok rajongója volt, készültek róla portrék, versek, ráadásul a jobb alkotásokat megvásárolták. Szilágyi Pál szerint Déryné az összjátékban, a társulat összeforrottságában hitt, Szilágyi elsősorban Déryné egyéni varázsában. 1826-ban későn kezdődött az évad, december 14-én mutatták be a Don Juan (Don Giovanni) című Mozart operát, amelyben Donna Annat játszotta, és 16-án a Péter és Pált, ahol Lisbetet alakíttota. 1827-ben a Belső-Farkas utcába költözött. Januárban tizenhárom, februárban tizenkét, márciusban tizenhárom, áprilisban nyolc, májusban tizenhárom előadást tartottak, ezek közül 27 énekesjáték volt. 1827. május 19-én, Desdemona szerepében búcsúzott a kolozsvári közönségtől. A társulat elhagyta Kolozsvárt, amely nem tudta eltartani színészeit.

A következő év szegény színházi eseményekben. 1832 nyarán Bánságba indult a társulat, Aradon tartottak néhány előadást, majd Temesváron vendégszerepeltek. A temesvári szerepelésbe nehezen egyezett bele a főjegyző, de a Sevillai borbély darabbal lenyűgözték. 1833. június 2-án a Lengyel király házassága című előadást mutatták be Kolozsvárott, Déryné Eliszkát alakította. A Honművész cikke szerint: „A jeles dalosnénak és színésznének csudás szövedéke, Déryné Eliszkát játssza.” A cikk, amely kezdetleges kritkának is minősíthető, ezt írja: „A hazánkban nem legjobban öltözni szokott színészek kedvéért közöljük Déryné asszony öltözetét.” Nem csupán a színpadi megjelenésükre kevesebb gondot fordító színésznők miatt készült a részletes leírás, hanem a Déryné-kultusz akkora volt, hogy öltözködése hatott a korabeli divatra.

1834. augusztus 30-án, Kolozsvárott bemutatták a Bánk bánt, ahol Déryné Melindát alakította. Október 4-én felolvasta egy rövid kis versét, amelyet pártfogóihoz írt: „Kegyetek itt mosolyga rám, / Itt töltém sok boldog órám, / Bár sorsom messze távol int, / De visszatérek én megint.”

1847-ben búcsúzott a színpadtól, visszatért férjéhez. Déry István 1862 januárjában hunyt el, akkor Róza húgához költözött. Utoljára 1868-ban lépett fel, Egressy Ákos jutalomjátékán, ölben vitték fel a színpadra.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.

Címkék: