<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<object><type>video</type><version>1.0</version><provider_name>Network.hu</provider_name><provider_url>http://network.hu/</provider_url><title>Lucy Stone</title><author_name>kustragabor</author_name><author_url>http://network.hu/kustragabor</author_url><html>&amp;lt;object width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;movie&amp;quot; value=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=701447&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowscriptaccess&amp;quot; value=&amp;quot;always&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowfullscreen&amp;quot; value=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;embed src=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=701447&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot; allowscriptaccess=&amp;quot;always&amp;quot; allowfullscreen=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/object&amp;gt;</html><width>424</width><height>345</height><duration>221</duration><description>Megszületett Lucy Stone amerikai feminista, a nők jogainak pártfogója.&#13;
200 éve&#13;
Született, Történelem, Nő&#13;
1818. 08. 13.&#13;
&#13;
Az első ismert nő volt, aki házassága után megtartotta a leánykori nevét. 1869-ben Susan B. Anthonyval megalapította a &quot;National American Woman Suffrage Association&quot;-t. A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent &quot;A Vindication of the Rights of Woman&quot; című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a &quot;Women's Right Convention&quot;-t, a mindenkori női jogvédő mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért szállt síkra, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek.</description><thumbnail_url>http://vds.network.hu/clubvideo/7/1/_/701447_87295_2.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>80</thumbnail_width><thumbnail_height>60</thumbnail_height><video_id>701447</video_id></object>
