video1.0Network.huhttp://network.hu/Herman Ottó életekustragaborhttp://network.hu/kustragabor<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=565883&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://belyeggyujto.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=565883&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345697Meghalt Herman Ottó természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus, polihisztor.
100 éve
Meghalt, Tudomány, Magyar
1914. 12. 27.
Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Herman”.
75 éves korában a József körút és a Baross utca kereszteződésében a szinte már alig halló, gondolataiba feledkező tudóst elütötte egy villamos. Az elszenvedett sérüléseiből szerencsére felépült és újra aktívan írhatott, de a baleset után két évre kisebb szélütés is érte. Ettől keze reszketőssé vált, és csak óriási akaraterejének köszönhetően tudott megint írni, hogy elkezdett néprajzi tanulmányait befejezhesse. 1914 novemberében jelent meg a magyar pásztorok nyelvkincsét bemutató munkája. Nem volt ő városba való, hiszen nagyothallása miatt számtalan urbanizációs veszély leselkedett rá. 1914. december elején egy hideg téli nap délelőttjén megint közlekedési balesetet szenvedett, ekkor egy teherhordó szekér ütötte el a Múzeum körúton.
Bal alsó lábszára tört el, ami nem lett volna magában végzetes, de lábadozás közben a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott, és szívbénulás következtében december 27-én meghalt. 1914. december 29-én, a Földművelésügyi Minisztérium saját halottjaként, evangélikus szertartás szerint Budapesten temették el. Bárczy István főpolgármester a főváros nevében díszsírhelyet ajánlott fel a Kerepesi Úti temetőben (IX. tábla, I. sor 85.). Entz Géza mondta a búcsúbeszédet a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság nevében.Budapesten az első világháború miatt temették el, 1965-ben hamvait Miskolc város tanácsa elhozatta, hogy végakaratának megfelelően a felsőhámori köztemetőben helyezze el és ott leljen örök nyugalomra.http://vds.network.hu/clubvideo/5/6/5/_/565883_81397_2.jpg8060565883