<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<object><type>video</type><version>1.0</version><provider_name>Network.hu</provider_name><provider_url>http://network.hu/</provider_url><title>Bethlen Gábor</title><author_name>kustragabor</author_name><author_url>http://network.hu/kustragabor</author_url><html>&amp;lt;object width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;movie&amp;quot; value=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=558730&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowscriptaccess&amp;quot; value=&amp;quot;always&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowfullscreen&amp;quot; value=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;embed src=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=558730&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot; allowscriptaccess=&amp;quot;always&amp;quot; allowfullscreen=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/object&amp;gt;</html><width>424</width><height>345</height><duration>180</duration><description>49. születésnapján meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.&#13;
385 éve&#13;
Született, Meghalt, Történelem, Érdekes, Magyar&#13;
1629. 11. 15.&#13;
&#13;
Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született 1580 november 15-én, és Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tartotta nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma elen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával. 1613.10.23-án a kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. 1620.08.25-én a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. 1629 november 15-i halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. </description><thumbnail_url>http://vds.network.hu/clubvideo/5/5/8/_/558730_14318_2.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>80</thumbnail_width><thumbnail_height>60</thumbnail_height><video_id>558730</video_id></object>
