<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<object><type>video</type><version>1.0</version><provider_name>Network.hu</provider_name><provider_url>http://network.hu/</provider_url><title>Egressy Béni-mellszobor</title><author_name>kustragabor</author_name><author_url>http://network.hu/kustragabor</author_url><html>&amp;lt;object width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;movie&amp;quot; value=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=520285&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowscriptaccess&amp;quot; value=&amp;quot;always&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowfullscreen&amp;quot; value=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;embed src=&amp;quot;http://belyeggyujto.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=520285&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://belyeggyujto.network.hu&amp;quot; width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot; allowscriptaccess=&amp;quot;always&amp;quot; allowfullscreen=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/object&amp;gt;</html><width>424</width><height>345</height><duration>164</duration><description>Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, a Szózat megzenésítője.&#13;
200 éve&#13;
Született, Irodalom, Zene, Alkotás, Magyar&#13;
1814. 04. 21.&#13;
Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.&#13;
Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.&#13;
&#13;
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.&#13;
&#13;
Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.&#13;
&#13;
Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.</description><thumbnail_url>http://vds.network.hu/clubvideo/5/2/_/520285_84980_2.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>80</thumbnail_width><thumbnail_height>60</thumbnail_height><video_id>520285</video_id></object>
