{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"I. Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=732932&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=732932&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Londonban megsz\u00fcletett I. Erzs\u00e9bet angol uralkod\u00f3, a Tudor-h\u00e1z utols\u00f3 sarja. Hozz\u00e1 f\u0171z\u0151dik Anglia vir\u00e1gkora.\r\n486 \u00e9ve\r\nSz\u00fcletett, T\u00f6rt\u00e9nelem, N\u0151\r\n1533. 09. 07.\r\n\r\n1558-t\u00f3l 1603-ig volt Anglia kir\u00e1lyn\u0151je. Az \u0151 nev\u00e9hez - Erzs\u00e9bet kor\u00e1hoz - f\u0171z\u0151dik Anglia vir\u00e1gkora, nagyhatalmi helyzet\u00e9nek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa. 1558-ban, I. (Katolikus) M\u00e1ria hal\u00e1la ut\u00e1n VIII. Henrik \u00e9s Boleyn Anna le\u00e1nyak\u00e9nt l\u00e9pett Anglia tr\u00f3nj\u00e1ra. II. Henrik francia kir\u00e1ly Erzs\u00e9betet tr\u00f3nbitorl\u00f3nak nyilv\u00e1n\u00edtotta, \u00e9s meny\u00e9t, Stuart M\u00e1ri\u00e1t, Sk\u00f3cia kir\u00e1lyn\u0151j\u00e9t ismerte el angol kir\u00e1lyn\u0151nek.Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151nek nem volt k\u00f6nny\u0171 dolga, mivel belpolitikailag - vall\u00e1silag, politikailag \u00e9s nemzetileg is - megosztott volt az orsz\u00e1g, k\u00fclpolitikailag pedig m\u00e9lyponton \u00e1llt. Uralkod\u00e1sa m\u00e9gis az angol tengerhaj\u00f3z\u00e1s \u00e9s a kereskedelem felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak id\u0151szaka volt. Politik\u00e1j\u00e1val, amelyben 40 \u00e9ven \u00e1t nagy seg\u00edts\u00e9get jelentett minisztere \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3ja, William Cecil (Lord Burghley, meghalt 1598-ban) ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa, a kereskedelem \u00e9s az ipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00edgy a polg\u00e1rs\u00e1g \u00e9s a polg\u00e1rosod\u00f3 k\u00f6znemess\u00e9g er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t seg\u00edtette el\u0151. 1570-ben l\u00e9trej\u00f6tt a londoni t\u0151zsde (Royal Exchange), a Hanza londoni bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n (1598) sorra l\u00e9tes\u00fcltek a keresked\u0151t\u00e1rsas\u00e1gok. Anglia \u00faj kereskedelmi \u00fatvonalakat keresett, gyarmatos\u00edtott \u00e9s kal\u00f3zkodott a spanyol gyarmatokon. A spanyolok el\u0151l menek\u00fcl\u0151 n\u00e9metalf\u00f6ldi tak\u00e1csok bev\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1val fellend\u00fclt az angol poszt\u00f3ipar. 1588-ban angol gy\u0151zelemmel v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt a d\u00f6nt\u0151 \u00f6sszecsap\u00e1s Spanyolorsz\u00e1ggal, amelyben a spanyol armada teljesen megsemmis\u00fclt. I. Erzs\u00e9betnek siker\u00fclt Angli\u00e1t vezet\u0151 tengeri hatalomm\u00e1 tennie \u00e9s megszil\u00e1rd\u00edtania a protestantizmust Eur\u00f3p\u00e1ban. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/3\/2\/_\/732932_29791_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"732932"}