{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"G\u00e1bor D\u00e9nes","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=715944&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=715944&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Londonban meghalt G\u00e1bor D\u00e9nes Nobel-d\u00edjas villamosm\u00e9rn\u00f6k, a hologr\u00e1fia feltal\u00e1l\u00f3ja.\r\n40 \u00e9ve\r\nMeghalt, Technika, Magyar\r\n1979. 02. 09.\r\n\r\n\u00c1ltal\u00e1nos tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n G\u00e1bor D\u00e9nes el\u0151sz\u00f6r a M\u0171egyetem g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki szak\u00e1n tanult, majd 20 \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l, 1920-t\u00f3l Berlinben folytatta tanulm\u00e1nyait a m\u0171szaki f\u0151iskola elektrom\u00e9rn\u00f6ki tagozat\u00e1n. Dolgozni is N\u00e9metorsz\u00e1gban kezdett, egy nagyfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 t\u00e1vvezet\u00e9kek tervez\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa lett. Itt ker\u00fclt kapcsolatba az elektronoptik\u00e1val \u00e9s az elektronsugaras berendez\u00e9sekkel, 1927-ben doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t a kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151r\u0151l \u00edrta. K\u00e9s\u0151bb a plazmajelens\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1val foglalkozott, 1934-benl pedig Angli\u00e1ba telep\u00fclt, ahol a Thomson Houston T\u00e1rsas\u00e1g k\u00eds\u00e9rleti laborat\u00f3rium\u00e1ban dolgozott. A hologr\u00e1fia feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz az elektronoptikai lek\u00e9pez\u00e9s tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lata vezette, felismerte ugyanis hogy ha egy t\u00e1rgyr\u00f3l visszavert hull\u00e1mok intenzit\u00e1s\u00e1t, f\u00e1zis\u00e1t \u00e9s amplit\u00fad\u00f3j\u00e1t is felhaszn\u00e1lhatja, akkor a t\u00e1rgyr\u00f3l teljes (holo) \u00e9s t\u00e9rbeli (graf) k\u00e9p nyerhet\u0151. Az optikai hologr\u00e1fia elm\u00e9let\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa ut\u00e1n a hologr\u00e1fia sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9se akkor k\u00f6vetkezett be, mikor 1962-ben felfedezt\u00e9k a l\u00e9zert. Ez ut\u00e1n ugyanis a l\u00e9zertechnika \u00e9s a hologr\u00e1fia egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a l\u00e9zerhologramok k\u00e9sz\u00edt\u00e9se. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt, els\u0151sorban a hologram felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt 1971-ben kapott Nobel-d\u00edjat. Tagja volt a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak \u00e9s t\u00f6bb, nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos szervezetnek is, nev\u00e9hez t\u00f6bb mint sz\u00e1z szabadalom f\u0171z\u0151dik. 79 \u00e9ves kor\u00e1ban, Londonban halt meg. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/1\/5\/_\/715944_76640_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"715944"}