{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Boldog K\u00e1roly testv\u00e9r - 160 \u00e9ve sz\u00fcletett","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=704016&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=704016&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Megsz\u00fcletett Boldog K\u00e1roly testv\u00e9r francia sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa trappista szerzetes, katolikus pap, f\u00f6ldrajztud\u00f3s, nyelv\u00e9sz.\r\n160 \u00e9ve\r\nSz\u00fcletett\r\n1858. 09. 15.\r\nEredeti nev\u00e9n: Charles de Foucauld. Lelki hagyat\u00e9ka nyom\u00e1n sz\u00e1mos szerzeteskongreg\u00e1ci\u00f3, vil\u00e1gi \u00e9s papi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, t\u00e1rsul\u00e1s j\u00f6tt l\u00e9tre. \r\n\r\nLeny\u0171g\u00f6zte Afrika \u00e9s az iszl\u00e1m is m\u00e9ly benyom\u00e1st tett r\u00e1. Rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekelte, mi az, ami egy muszlim embert arra k\u00e9sztet, hogy naponta \u00f6tsz\u00f6r let\u00e9rdeljen, ak\u00e1r az ellens\u00e9g t\u00e1mad\u00e1sa alatt is, \u00e9s im\u00e1dkozzon. 1882-ben elhat\u00e1rozta, hogy felfedezi Marokk\u00f3t, Tun\u00e9zi\u00e1t \u00e9s Alg\u00e9ri\u00e1t. Mivel katonai szolg\u00e1lata lek\u00f6t\u00f6tte volna, elhagyta a hadsereget. El\u0151sz\u00f6r Mardoch\u00e9e Abi Serour rabbival indult \u00fatnak Marokk\u00f3ba, majd Joseph Aleman nev\u0171 rabbinak adta ki mag\u00e1t, \u00edgy eljuthatott a kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra vesz\u00e9lyesebb vid\u00e9kekre is. Felt\u00e9rk\u00e9pezte az Atlasz hegys\u00e9get, amelynek jelent\u0151s r\u00e9sze ismeretlen volt az eur\u00f3paiak el\u0151tt.\r\n\r\nCsaknem egy \u00e9vi v\u00e1ndorl\u00e1s ut\u00e1n 1884-ben Henri Duveyrier t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val kiadta m\u0171v\u00e9t Reconnaissance au Maroc (Felfedez\u0151\u00fat Marokk\u00f3ban). Nagy elismer\u00e9sre tett szert ez\u00e1ltal, mind francia, mind angol nyelvter\u00fcleten. A Francia F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g aranymed\u00e1llal jutalmazta. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/4\/_\/704016_78091_4.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"704016"}