{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Teller Ede interju","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=703625&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=703625&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"95 \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt Teller Ede atomfizikus.\n15 \u00e9ve\nMeghalt, Technika, Magyar, Tudom\u00e1ny\n2003. 09. 09.\nA tud\u00f3st a kaliforniai Stanfordban \u00e9rte a hal\u00e1l a kaliforniai Lawrence Livermore Laborat\u00f3rium nev\u0171 nukle\u00e1ris fegyverkutat\u00f3 int\u00e9zet k\u00f6z\u00f6l\u00e9se szerint. Az int\u00e9zet 1952-es megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe volt az atomtud\u00f3snak, \u00e9s amelynek Teller 1958 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt igazgat\u00f3ja volt. 1908. janu\u00e1r 15-\u00e9n sz\u00fcletett Budapesten. A Trefort utcai gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, \u00e9s Budapesten kezdte meg egyetemi tanulm\u00e1nyait, de az er\u0151s\u00f6d\u0151 antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki karon, a m\u00fcncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai kar\u00e1n tanult tov\u00e1bb. M\u00fcncheni tanulm\u00e1nyai idej\u00e9n villamosbaleset k\u00f6vetkezt\u00e9ben elvesztette a jobb l\u00e1bfej\u00e9t. 22 \u00e9ves kor\u00e1ban szerzett doktor\u00e1tust Lipcs\u00e9ben, Werner Karl Heisenbergn\u00e9l, aki tehets\u00e9g\u00e9t felismerve komoly feladattal b\u00edzta meg: a hidrog\u00e9nmolekula energiaszintj\u00e9vel foglalkoz\u00f3 cikkek ellentmond\u00e1sait kellett megvizsg\u00e1lnia. Disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak t\u00e9m\u00e1ja a hidrog\u00e9nion volt, munk\u00e1j\u00e1val seg\u00edtett lefektetni a molekul\u00e1ris p\u00e1ly\u00e1k elm\u00e9let\u00e9nek alapjait. G\u00f6ttingenben kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, ahol Max Born vezet\u00e9s\u00e9vel Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann J\u00e1nos, Wigner Jen\u0151 \u00e9s Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s miatt elvesztette munkahely\u00e9t. Szil\u00e1rd Le\u00f3 ekkor m\u00e1r Angli\u00e1ban \u00e9lt, \u00e9s Teller r\u00e9szben az \u0151 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val kapott \u00e1ll\u00e1st a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenh\u00e1g\u00e1ba. 1934-ben Budapesten megn\u0151s\u00fclt, majd Londonba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol Rockefeller-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjat nyert. 1935-ben el\u0151ad\u00f3nak h\u00edvt\u00e1k Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az ut\u00f3bbit v\u00e1lasztotta, ahol magfizik\u00e1val kezdett foglalkozni. Roosevelt eln\u00f6k utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1939 okt\u00f3ber\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6tt az Ur\u00e1nium Bizotts\u00e1g, s ennek Szil\u00e1rd \u00e9s Wigner mellett Teller is tagja lett. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott el\u0151, s csatlakozott Enrico Fermi csoportj\u00e1hoz a chicag\u00f3i egyetemen, ahol korszakos k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geztek a nukle\u00e1ris l\u00e1ncreakci\u00f3val. Tellert eleinte nem engedt\u00e9k a kutat\u00e1sok k\u00f6zel\u00e9be, mert rokonai \u00e9ltek a n\u00e1cibar\u00e1t Magyarorsz\u00e1gon, de Oppenheimer k\u00e9r\u00e9s\u00e9re k\u00e9s\u0151bb m\u00e9gis megb\u00edzhat\u00f3nak min\u0151s\u00edtett\u00e9k. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laborat\u00f3riumot, az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt h\u00edvta meg oda Teller Ed\u00e9t.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/3\/_\/703625_38232_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"703625"}