{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Lucy Stone","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=701447&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=701447&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Megsz\u00fcletett Lucy Stone amerikai feminista, a n\u0151k jogainak p\u00e1rtfog\u00f3ja.\r\n200 \u00e9ve\r\nSz\u00fcletett, T\u00f6rt\u00e9nelem, N\u0151\r\n1818. 08. 13.\r\n\r\nAz els\u0151 ismert n\u0151 volt, aki h\u00e1zass\u00e1ga ut\u00e1n megtartotta a le\u00e1nykori nev\u00e9t. 1869-ben Susan B. Anthonyval megalap\u00edtotta a \"National American Woman Suffrage Association\"-t. A t\u00f6rt\u00e9nelmi feminizmus az 1650-es \u00e9vekben kezd\u0151d\u00f6tt Amerik\u00e1ban, ahol a f\u00f6ldtulajdonos h\u00f6lgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angli\u00e1ra, ahol n\u0151 lehet a kir\u00e1ly - k\u00eds\u00e9rletet tettek arra, hogy k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt bejussanak a T\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sba. Angli\u00e1ban Mary Wollstonecraft ind\u00edtotta sikeres \u00fatj\u00e1ra az \u00fajkori n\u0151jogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent \"A Vindication of the Rights of Woman\" c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja komoly felt\u0171n\u00e9st keltett Londonban. K\u00e9s\u0151bb a legfels\u0151 szellemi k\u00f6r\u00f6kben is terjeszteni tudta \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, de forradalmi hangv\u00e9tel\u0171 k\u00f6vetel\u00e9sei miatt sok\u00e1ig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idej\u00e9n sem foglalt\u00e1k t\u00f6rv\u00e9nybe a n\u0151i republik\u00e1nus klubok k\u00f6vetel\u00e9seit: a Szabads\u00e1g, Egyenl\u0151s\u00e9g, Testv\u00e9ris\u00e9g mindenkire val\u00f3 kiterjeszt\u00e9s\u00e9t nemt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban Lucretia Mott \u00e9s Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet k\u00f6vett\u00e9k. 1848-ban a New York \u00e1llamban l\u00e9v\u0151 Seneca Fallsban konferenci\u00e1t h\u00edvtak \u00f6ssze, megszervezt\u00e9k a \"Women's Right Convention\"-t, a mindenkori n\u0151i jogv\u00e9d\u0151 mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a n\u0151k v\u00e1laszt\u00f3jog\u00e1\u00e9rt, a tulajdonra val\u00f3 jog\u00e9rt, a v\u00e1l\u00f3peri szab\u00e1lyok megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s az\u00e9rt sz\u00e1llt s\u00edkra, hogy a n\u0151k b\u00e1rhol tanulhassanak, b\u00e1rmely p\u00e1ly\u00e1n m\u0171k\u00f6dhessenek.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/1\/_\/701447_87295_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"701447"}