{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Francis William Aston Biografia","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=673562&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=673562&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Megsz\u00fcletett Francis William Aston Nobel-d\u00edjas angol k\u00e9mikus \u00e9s fizikus.\r\n140 \u00e9ve\r\nSz\u00fcletett, Tudom\u00e1ny\r\n1877. 09. 01.\r\n\r\nAston k\u00e9mi\u00e1t tanult Birminghamben \u00e9s Cambridge-ben, majd miut\u00e1n felfedezt\u00e9k a r\u00f6ntgensugarakat \u00e9s a radiaktivit\u00e1st, vizsg\u00e1lni kezdte, hogy g\u00e1zzal t\u00f6lt\u00f6tt cs\u0151ben foly\u00f3 \u00e1ram hat\u00e1s\u00e1ra mik\u00e9nt keletkezik r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a l\u00e9gier\u0151kn\u00e9l szolg\u00e1lt, 1919-ben visszat\u00e9rt a Cavendish-laboratoriumba, amelynek k\u00e9s\u0151bb professzora, majd igazgat\u00f3ja lett. 1919 ut\u00e1n pozit\u00edv t\u00f6lt\u00e9s\u0171 sugarakkal m\u0171k\u00f6d\u0151 berendez\u00e9st k\u00e9sz\u00edtett, amelyet t\u00f6megspektrogr\u00e1fnak nevezett el. A m\u0171szerrel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6meg\u0171 atomok \u00e9s molekulat\u00f6red\u00e9kek sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3k, \u00e9s t\u00f6meg\u00fck e berendez\u00e9ssel meg is m\u00e9rhet\u0151. Sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k a geol\u00f3gi\u00e1ban, a k\u00e9mi\u00e1ban, a biol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s a magfizik\u00e1ban. A term\u00e9szetben el\u0151fordul\u00f3 287 vuklid (csak t\u00f6meg\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 atommag) k\u00f6z\u00fcl 217-et Aston fedezett fel. \u0150 \u00e1ll\u00edtotta fel az eg\u00e9sz-sz\u00e1m szab\u00e1lyt, eszerint, ha, az oxig\u00e9natom t\u00f6meg\u00e9t 16-nak vessz\u00fck, minden izotop atoms\u00falya eg\u00e9sz sz\u00e1m. A t\u00f6mcgspektrogr\u00e1fia alkalmaz\u00e1s\u00e1val nagysz\u00e1m\u00fa, nem radioakt\u00edv elem izot\u00f3pjainak felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s az eg\u00e9szsz\u00e1m - szab\u00e1ly fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt 1922-ben k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat kapott. (Meghalt 1945.11.20) ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/7\/3\/_\/673562_12304_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"673562"}