{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Vajda J\u00e1nos - H\u00fasz \u00e9v m\u00falva","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=653515&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=653515&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Meghalt Vajda J\u00e1nos k\u00f6lt\u0151, publicista, az els\u0151 szimbolista (H\u00fasz \u00e9v m\u00falva).\r\n120 \u00e9ve\r\nMeghalt, Irodalom, Magyar\r\n1897. 01. 17.\r\nBudapesten 69 \u00e9ves kor\u00e1ban halt meg. Ady Endre \"szent el\u0151dj\u00e9\"-nek tekintette. Verseib\u0151l: \"Gina eml\u00e9ke\", \"A va\u00e1li erd\u0151ben\", \"N\u00e1das tavon\". A Pest megyei V\u00e1l k\u00f6zs\u00e9gben n\u0151tt fel, ahol \u00e9desapja uradalmi erd\u00e9sz volt. 1839-1843 k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri cisztercita gimn\u00e1ziumba j\u00e1rt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem v\u00e9gzett. Els\u0151 verse 1844-ben jelent meg az \"\u00c9letk\u00e9pek\"-ben. 1845-ben - Pet\u0151fi S\u00e1ndorhoz hasonl\u00f3an -v\u00e1ndorsz\u00edn\u00e9sznek \u00e1llt, 1846-t\u00f3l egy \u00e9vig J\u00f3zsef f\u0151herceg alcs\u00fati mintauradalm\u00e1ban gazdatiszti gyakornokk\u00e9nt dolgozott. 1847-ben Pesten a Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fcletben lett hivatalnok. Ekkor m\u00e1r rendszeresen megjelentek versei az \"\u00c9letk\u00e9pek\"-ben \u00e9s a \"Pesti Divatlap\"-ban. Pet\u0151fi bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9hez csatlakozott, korai versein m\u00e9g Pet\u0151fi n\u00e9piess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s romantik\u00e1j\u00e1nak hat\u00e1sa \u00e9rz\u0151dik. 1848-ban katon\u00e1nak jelentkezett, a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1ri hadseregbe sorozt\u00e1k k\u00f6zleg\u00e9nynek. Miut\u00e1n hazat\u00e9rt, 1850-t\u0151l Kiskunhalason \u00e9s Bud\u00e1n dolgozott a f\u00f6ldbecsl\u0151 hivatalban. Rem\u00e9nytelen\u00fcl szerelmes lett h\u00e1zgazd\u00e1ja l\u00e1ny\u00e1ba, Kratochwill Georgin\u00e1ba, aki azonban tudom\u00e1st sem vett r\u00f3la. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-t\u0151l \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt dolgozott, a \"N\u0151vil\u00e1g\", a \"Csat\u00e1r\", majd a \"Magyar Sajt\u00f3\" szerkeszt\u0151je volt. Els\u0151sorban a polg\u00e1ri halad\u00e1st k\u00e9pviselte publicisztik\u00e1j\u00e1ban, 1861-ben \u00e1ln\u00e9v alatt adott ki r\u00f6piratokat, amelyben s\u00fcrgette a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1st, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben t\u00e1mogatta az Ausztri\u00e1val val\u00f3 miel\u0151bbi kiegyez\u00e9st. N\u00e9zetei\u00e9rt a 48-as elvek \u00e1rul\u00f3j\u00e1nak ki\u00e1ltott\u00e1k ki, \u00e9s kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett\u00e9k. El kellett hagynia az orsz\u00e1got, p\u00e1rtfog\u00f3i csak egy jelent\u00e9ktelen \u00e1ll\u00e1st tudtak neki szerezni a b\u00e9csi kancell\u00e1riai sajt\u00f3irod\u00e1n. 1866-ban t\u00e9rt vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-p\u00e1rti \"Magyar \u00dajs\u00e1g\"-n\u00e1l, 1868-ban a \"N\u00e9p Z\u00e1szl\u00f3ja\" c\u00edm\u0171 hetilapn\u00e1l dolgozott. 1870-t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig a Kisfaludi T\u00e1rsas\u00e1g munkat\u00e1rsa volt. A \"Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g\"-ban \u00e9s annak mell\u00e9klapj\u00e1ban a \"Politikai \u00dajdons\u00e1gok\"-ban jelentek meg \u00edr\u00e1sai. Nemcsak n\u00e9zeteit, de k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t is elutas\u00edtotta a Gyulai P\u00e1l vezette \"hivatalos irodalom\", \u00edgy szeg\u00e9nyen \u00e9s mag\u00e1nyosan \u00e9lt. A 1870-es \u00e9vekben egyre ink\u00e1bb a gondolati-filoz\u00f3fiai k\u00f6lt\u00e9szet ker\u00fclt az \u00e9rdekel\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Az 1882-ben \u00edrt \"Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\" c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben az \u00fcst\u00f6k\u00f6s a mag\u00e1ny, az elszigetelts\u00e9g t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 szimb\u00f3luma. 1888-ban \u00edrta egyik legjelent\u0151sebb alkot\u00e1s\u00e1t, a \"N\u00e1das a tavon\" c\u00edm\u0171 verset. A 1880-as \u00e9vekt\u0151l sokat betegeskedett. 1896-ban Pal\u00e1gyi Menyh\u00e9rt \"Jelenkor\" c\u00edm\u0171 lapj\u00e1nak f\u0151munkat\u00e1rsa volt. Vajda J\u00e1nost l\u00edrat\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk \u00fagy tartja sz\u00e1mon, mint \"az Arany J\u00e1nos \u00e9s Ady Endre k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenet nagys\u00e1g\u00e1t; ez a k\u00f6ztess\u00e9g hat\u00e1rozta meg \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t \u00e9s ut\u00f3\u00e9let\u00e9t, hiszen senki nem tagadja jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, de minden elemz\u0151 az Adyt megel\u0151legez\u0151t, s\u0151t az els\u0151 szimbolist\u00e1t l\u00e1tja benne\". ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/5\/3\/_\/653515_97307_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"653515"}