{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Bethlen Istv\u00e1n - 1874-1946","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=643940&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=643940&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"A moszkvai Butirka b\u00f6rt\u00f6n rabk\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban 72 \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt gr\u00f3f Bethlen Istv\u00e1n minisztereln\u00f6k.\r\n70 \u00e9ve\r\nMeghalt, T\u00f6rt\u00e9nelem, Magyar\r\n1946. 10. 05.\r\nJelk\u00e9pes hamvait 1994-ben hazasz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s a Kerepesi temet\u0151ben helyezt\u00e9k v\u00e9gs\u0151 nyugalomra. Tanulm\u00e1nyait 1883-t\u00f3l a b\u00e9csi Theresianumban, 1893 \u00e9s 1896 k\u00f6z\u00f6tt a budapesti tudom\u00e1nyegyetemen, majd f\u00e9l \u00e9vig angliai egyetemeken v\u00e9gezte. A katonai szolg\u00e1lat let\u00f6lt\u00e9se ut\u00e1n, 1900-ban vend\u00e9ghallgat\u00f3k\u00e9nt v\u00e9gzett a magyar\u00f3v\u00e1ri Fels\u0151bb Gazdas\u00e1gi Tanint\u00e9zetben. 1901-ben a Szabadelv\u0171 P\u00e1rt programj\u00e1val orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben. 1903-ban kil\u00e9pett a p\u00e1rtb\u00f3l, 1905-t\u0151l az Egyes\u00fclt F\u00fcggetlens\u00e9gi \u00e9s 48-as P\u00e1rt, 1909-t\u0151l Kossuth Ferenc f\u00fcggetlens\u00e9gi p\u00e1rtja, 1913 \u00e9s 1918 k\u00f6z\u00f6tt az Alkotm\u00e1nyp\u00e1rt programj\u00e1val k\u00e9pviselte v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet\u00e9t. 1904 \u00e9s 1918 k\u00f6z\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke, 1905-ben az Orsz\u00e1gos Magyar Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja, 1907-t\u0151l a Sz\u00e9kely T\u00e1rsas\u00e1gok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek tiszteletbeli eln\u00f6ke volt. 1914-t\u0151l 1918-ig katonai szolg\u00e1latot teljes\u00edtett az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frontjain. 1918-19-ben \u00e9lesen t\u00e1madta gr\u00f3f K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly eg\u00e9sz k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1t, valamint a polg\u00e1ri demokratikus \u00e1talakul\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t \u00e9s a korm\u00e1ny f\u00f6ldreformterv\u00e9t. 1919. febru\u00e1rj\u00e1ban megalap\u00edtotta a jobboldali, korm\u00e1nyellenes Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s P\u00e1rtj\u00e1t. 1919. m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l j\u00faliusig - a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n - a b\u00e9csi Antibolsevista Comit\u00e9 vezet\u0151je \u00e9s a szegedi korm\u00e1ny b\u00e9csi k\u00e9pvisel\u0151je volt. 1920 elej\u00e9n a P\u00e1rizsban tart\u00f3zkod\u00f3 magyar b\u00e9kedeleg\u00e1ci\u00f3 tagja, 1920-21-ben az Orsz\u00e1gos Menek\u00fclt\u00fcgyi Hivatal eln\u00f6ke volt. T\u00e1mogatta gr\u00f3f Teleki P\u00e1l korm\u00e1nyalak\u00edt\u00e1s\u00e1t, vezet\u0151 szerepet j\u00e1tszott az \u00faj korm\u00e1nyp\u00e1rt, az Egyes\u00fclt Nemzeti Kereszt\u00e9ny Kisgazda \u00e9s F\u00f6ldm\u00edvesp\u00e1rt megalak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 1920. szeptember\u00e9ben a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi I. v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt, korm\u00e1nyp\u00e1rti programj\u00e1val beker\u00fclt a nemzetgy\u0171l\u00e9sbe. Teleki t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n, 1921.04.14-\u00e9n Horthy Mikl\u00f3s korm\u00e1nyz\u00f3 minisztereln\u00f6k\u00e9 nevezte ki. Ezzel egyidej\u0171leg r\u00f6videbb id\u0151szakokra bet\u00f6lt\u00f6tte a p\u00e9nz\u00fcgy-, az igazs\u00e1g\u00fcgy-, a k\u00fcl\u00fcgy- \u00e9s a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszteri tiszts\u00e9geket is. Kiegyens\u00falyozott liber\u00e1lis konzervat\u00edv politik\u00e1t folytatott, amely konszolid\u00e1ci\u00f3hoz vezetett. Betiltotta a sz\u00e9ls\u0151jobboldali mozgalmakat \u00e9s a kommunist\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is. Megszil\u00e1rd\u00edtotta az arisztokrata-nagyt\u0151k\u00e9s politikai csoport befoly\u00e1s\u00e1t, p\u00e9nz\u00fcgyi stabiliz\u00e1l\u00e1st hajtott v\u00e9gre. Antidemokrata parlamenti rendszerben korm\u00e1nyzott, fokozatosan besz\u0171k\u00edtette a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edtotta a fels\u0151h\u00e1zat. 1927-ben Olaszorsz\u00e1ggal akt\u00edv rev\u00edzi\u00f3s k\u00fclpolitik\u00e1t kezdem\u00e9nyezett. A Bethlen-korszak viszonylagos nyugalmat \u00e9s fejl\u0151d\u00e9st jelentett Magyarorsz\u00e1gnak a sok megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s ut\u00e1n. Minisztereln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 szakasz\u00e1ban (1929-31) - a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt - v\u00e9get \u00e9rt a gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s \u00e9s a belpolitikai stabilit\u00e1s, az orsz\u00e1g p\u00e9nz\u00fcgyi helyzete megrend\u00fclt. Int\u00e9zked\u00e9si (a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si kiad\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9se, m\u00e9rs\u00e9kelt ad\u00f3emel\u00e9s, a magyar mez\u0151gazdas\u00e1gi export n\u00f6vel\u00e9se, 3 napos bankz\u00e1rlat) azonban a probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1hoz m\u00e1r nem voltak elegend\u0151ek, viszont a szem\u00e9ly\u00e9vel szemben megn\u00f6velt\u00e9k az el\u00e9gedetlens\u00e9get. 1931.08.24-\u00e9n t\u00e1vozott a minisztereln\u00f6ki tiszts\u00e9gb\u0151l. 1935-ig a korm\u00e1nyp\u00e1rt vezet\u0151jek\u00e9nt meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a politikai \u00e9letben. 1935 \u00e9s 1939 k\u00f6z\u00f6tt a nagykanizsai v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je volt, majd Horthy a fels\u0151h\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagj\u00e1v\u00e1 nevezte ki. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n fell\u00e9pett a N\u00e9metorsz\u00e1ghoz val\u00f3 t\u00fals\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9s, a nyugati hatalmakt\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1s \u00e9s a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek ellen. A Szovjetuni\u00f3 elleni h\u00e1bor\u00fat \u00e9s a had\u00fczenetet a nyugati sz\u00f6vets\u00e9geseknek s\u00falyos hib\u00e1nak tartotta, Horthy politikai ir\u00e1nyvonal\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. 1942-43-ban t\u00e1mogatta a K\u00e1llay-korm\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nb\u00e9ke-k\u00eds\u00e9rleteit, 1943. febru\u00e1rj\u00e1ban a n\u00e9metellenes polg\u00e1ri er\u0151k \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1ra megalak\u00edtotta a Nemzeti T\u00e1rsask\u00f6rt. 1944. m\u00e1rciusa - a n\u00e9metek bevonul\u00e1sa ut\u00e1n - a Gestapo elfogat\u00f3 parancsot adott ki ellene, bujk\u00e1lni k\u00e9nyszer\u00fclt. 1944. december\u00e9t\u0151l h\u00e1zi \u0151rizetben tartotta a szovjet f\u0151parancsnoks\u00e1g. Miut\u00e1n elutas\u00edtotta a kommunist\u00e1kkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, 1945.04.28-\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ba vitt\u00e9k. 1927 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt a \"Magyar Szemle\" c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke, 1928-t\u00f3l a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tiszteletbeli tagja, 1932-t\u0151l a Rev\u00edzi\u00f3s Liga d\u00edszeln\u00f6ke, 1938-t\u00f3l a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g tagja volt. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/4\/3\/_\/643940_20951_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"643940"}