{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Maria Callas Casta Diva from Norma by Vincenzo Bellini","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=601796&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=601796&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"33 \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je (Norma).\r\n180 \u00e9ve\r\nMeghalt, Zene\r\n1835. 09. 23.\r\nPuteauxban halt meg. \u00c9desapja mellett kezdte meg zenei tanulm\u00e1nyait, 1819-t\u0151l a n\u00e1polyi konzervat\u00f3riumban Tritto \u00e9s Zingarelli tan\u00edtv\u00e1nya volt. El\u0151sz\u00f6r egyh\u00e1zi m\u0171veket kompon\u00e1lt, els\u0151 nagyobb szerzem\u00e9nye az 1824-ben N\u00e1polyban bemutatott \"Adelson e Salvina\" c\u00edm\u0171 opera volt, amit a \"Bianca e Fernando\" c\u00edm\u0171 oper\u00e1ja k\u00f6vetett. Ezzel elnyerte a kor h\u00edres impressz\u00e1ri\u00f3j\u00e1nak tetsz\u00e9s\u00e9t, megh\u00edv\u00e1st kapott Milan\u00f3ba, hogy ott a Scala sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrjon, ami nagy megtiszteltet\u00e9st jelentett. 1827-ben \"Il Pirata\" (A kal\u00f3z) c\u00edm\u0171 dalm\u0171v\u00e9vel eg\u00e9sz Olaszorsz\u00e1gban h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt, sikere \u00e9vvr\u0151l \u00e9vre n\u0151tt. Nemsok\u00e1ra eg\u00e9sz Eur\u00f3pa visszhangzott a sziciliai zeneszerz\u0151 m\u00e9ly \u00e9rz\u00e9sekkel, kev\u00e9s dr\u00e1mais\u00e1ggal \u00e1thatott dalm\u0171veit\u0151l, amelyek siker\u00e9ben nagy szerepet j\u00e1tszottak a kor neves \u00e9nekesei, akiknek neve szinte \u00f6sszeforrott az \u00e1ltaluk megform\u00e1lt alakkal. 1829-ben mutatt\u00e1k be Mil\u00e1n\u00f3ban \"La Straniera\" (Az idegen n\u0151), 1830-ban Velenc\u00e9ben \"I Capuletti ed i Montecchi\" c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t. 1831-ben szint\u00e9n Mil\u00e1n\u00f3ban ker\u00fclt bemutat\u00e1sra \"La Sonnambula\" (Az alvaj\u00e1r\u00f3, c\u00edmszerep\u00e9ben Pasta Giuditta) \u00e9s a \"Norma\", a nagy Malibrannal a c\u00edmszerepben, 1833-ban pedig Velenc\u00e9ben a \"Beatrice di Tenda\". 1833-ban P\u00e1rizsba ment, ahol Rossinival \u00e9s Cherubinivel tal\u00e1lkozott, onnan r\u00f6vid Angliai l\u00e1togat\u00e1st tett, Londonban f\u00e9nyes fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt. 1834-ben ism\u00e9t visszat\u00e9rt P\u00e1rizsba, \u00e9s a p\u00e1rizsi olasz opera sz\u00e1m\u00e1ra meg\u00edrta utols\u00f3 oper\u00e1j\u00e1t \"Puritani\" (Purit\u00e1nok) c\u00edmmel, amely 1835-ben ker\u00fclt bemutat\u00e1sra, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli lelkesed\u00e9ssel fogadt\u00e1k. Korai hal\u00e1la m\u00e9lyen megrend\u00edtette kort\u00e1rsait. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/1\/_\/601796_29876_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"601796"}