{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Sz\u00e9kely Bertalan","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=586532&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=586532&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Megsz\u00fcletett Sz\u00e9kely Bertalan fest\u0151 (Egri n\u0151k).\r\n180 \u00e9ve\r\nSz\u00fcletett, Alkot\u00e1s, Magyar\r\n1835. 05. 08.\r\n\u00c1d\u00e1mosi Sz\u00e9kely Bertalan (Kolozsv\u00e1r, 1835. m\u00e1jus 8. \u2013 Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar fest\u0151, a romantik\u00e1t \u00e9s az akad\u00e9mizmust elegy\u00edt\u0151 magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9szet egyik legnagyobb k\u00e9pvisel\u0151je.\r\nKiv\u00e1l\u00f3 pedag\u00f3gus volt. Eredetileg m\u00e9rn\u00f6knek k\u00e9sz\u00fclt B\u00e9csben, de 1851-ben \u00e1tiratkozott az akad\u00e9mi\u00e1ra, majd Waldm\u00fcller szabadiskol\u00e1j\u00e1ba j\u00e1rt. 1859-ben Drezd\u00e1ba ment, ezut\u00e1n M\u00fcnchenben k\u00e9pezte mag\u00e1t. Megfordult Berlinben, Franciaorsz\u00e1gban, Hollandi\u00e1ban, N\u00e9metorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban, Londonban. 1855-ben visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, ahol \u00e9veken \u00e1t c\u00e9gt\u00e1blafest\u00e9ssel, rajz\u00f3raad\u00e1ssal tartotta fenn mag\u00e1t. 1858-ban az Aichelburg gr\u00f3fi csal\u00e1d csehorsz\u00e1gi birtok\u00e1n, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is n\u0151s\u00fclt. 1862-ben Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1866-t\u00f3l ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1gon dolgozott. E korszak fresk\u00f3feladatai mellett f\u0151k\u00e9nt portr\u00e9kat, n\u0151i figur\u00e1kat, ismert L\u00e9da-kompoz\u00edci\u00f3kat festett. A 1880-1890-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fcltek legszebb t\u00e1jk\u00e9pei. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 mindjobban lek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k fest\u0151pedag\u00f3giai munk\u00e1i. Nemcsak technikailag, de elm\u00e9letileg, eszt\u00e9tikailag is a kor legm\u0171veltebb mestere volt, aki a tan\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges minden adotts\u00e1ggal rendelkezett. 1871-t\u0151l a Mintarajziskola tan\u00e1ra, 1902-t\u0151l pedig igazgat\u00f3ja volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. 1910. augusztus 21-\u00e9n hunyt el, 75 \u00e9vesen. Kor\u00e1nak legnagyobb elm\u00e9leti m\u0171velts\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 mestere volt, akinek irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga is jelent\u0151s.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/5\/8\/6\/_\/586532_88488_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"586532"}