{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Tommaso Campanella","author_name":"kustragabor","author_url":"http:\/\/network.hu\/kustragabor","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=476719&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/belyeggyujto.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=476719&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/belyeggyujto.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Megsz\u00fcletett Tomaso Campanella olasz filoz\u00f3fus, \u00edr\u00f3 (Napv\u00e1ros - filoz\u00f3fiai \u00e9rtekez\u00e9s).\n445 \u00e9ve\nSz\u00fcletett, Irodalom\n1568. 09. 05.\n\nN\u00e1polyban \u00e9s Cosenz\u00e1ban tanult filozofi\u00e1t. Ez ut\u00f3bbi helyen, ahol az ottani akad\u00e9mia alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Bernardino Telesionak tanai m\u00e9g \u00e9letben voltak, Campanella elt\u00e9rt az arisztotel\u00e9szi skolaszticizmust\u00f3l. Szabadelv\u0171 nyilatkozatai\u00e9rt s azon gyan\u00fab\u00f3l, hogy r\u00e9szt vett az ellene sz\u0151tt \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sben, a spanyol korm\u00e1ny 1599-ben elfogatta \u00e9s k\u00ednoztatta. 27 \u00e9vig maradt fogs\u00e1gban, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl VIII. Orb\u00e1n p\u00e1pa az alatt az \u00fcr\u00fcgy alatt, hogy mint eretneket megb\u00fcntesse 1626-ben kiszabad\u00edtotta. Erre a l\u00e1tszat kedv\u00e9\u00e9rt a r\u00f3mai inkvizici\u00f3 b\u00f6rt\u00f6n\u00e9be z\u00e1rt\u00e1k, de 1629-ben tekint\u00e9lyes \u00e9vi j\u00e1rad\u00e9kkal szabadon bocs\u00e1tott\u00e1k \u00e9s VIII. Orb\u00e1n p\u00e1pa bizalmas embere lett. Minthogy a spanyolok \u00fajb\u00f3l \u00fcld\u00f6zni akart\u00e1k, 1634-ben Franciaorsz\u00e1gba menek\u00fclt, ahol P\u00e1rizsban nagy kit\u00fcntet\u00e9ssel fogadt\u00e1k. Sz\u00e1mszerint 82 irata a filoz\u00f3fia, term\u00e9szettudom\u00e1ny, asztron\u00f3mia, asztrol\u00f3gia, orvostan, teol\u00f3gia, dogmatika, etika \u00e9s \u00e1llamtudom\u00e1nyok k\u00f6r\u00e9be tartozik. Iratai legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a b\u00f6rt\u00f6nben k\u00e9sz\u00edtette, de az\u00e9rt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is ismeretesekk\u00e9 lettek azok, mert a sz\u00e1sz Tobias Adami, aki a b\u00f6rt\u00f6nben ismerkedett meg vele, kinyomtatta azokat N\u00e9metorsz\u00e1gban. Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt a fogs\u00e1gb\u00e1n \u00edrt kanzon\u00e1ival \u00e9s szonettjeivel, melyeket Adami Scelta d'alcune poesie filosofiche di Septimontano Squilla c\u00edmen adott ki. Ezek egy r\u00e9sz\u00e9t Herder n\u00e9metre is leford\u00edtotta. V\u00e9delmezv\u00e9n a katolicizmust \u00e9s papizmust (Monarchia Messie, Aix, 1633 \u00e9s Discors, i della libert\u00e1 e deMa felioe suggestione allo stato 'ecclesiastico, u. o. 1633), megnyerte a p\u00e1pa kegy\u00e9t. Mint a p\u00e1pai vil\u00e1guralom v\u00e9delmez\u0151je a Civitas solis-ban hevesen polemiz\u00e1lt Machiavellivel, aki a f\u00fcggetlen; olasz nemzeti \u00e1llam-eszm\u00e9je mellett k\u00fczd\u00f6tt. Campanella \u00f6sszes m\u0171veit Alessandro Ancona adta ki Opere di Tommaso Campanella c\u00edmen (2 k\u00f6t. Torino 1854). M\u0171vei k\u00f6z\u00fcl feleml\u00edtend\u0151k: De sensu rerum et magia (Frankfurt, 1620, 2. kiad. P\u00e1rizs, 1636); Atheismus triumphatus, nec non de gentilismo non retinendo (P\u00e1rizs, 1636, 2. kiad. 1638); Civitas solis \u00e9s Philosophia epilogistica realis (Frankfurt, 1623, a kett\u0151 k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n Utrecht, 1643).\nFiloz\u00f3fi\u00e1ja\n\n\nCampanella filoz\u00f3fiai n\u00e9zetei r\u00e9szben Teleso szenzualizmus\u00e1n alapulnak. Isten k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9pen nyilatkoztatta ki mag\u00e1t: el\u0151sz\u00f6r a term\u00e9szetben m\u00e1sodszor a Bibli\u00e1ban; az els\u0151n alapul a filoz\u00f3fia, a m\u00e1sikon a hit. Campanella filoz\u00f3fi\u00e1ja n\u00e9mik\u00e9pp hasonl\u00edt Descartes-\u00e9hoz, \u00e9s Kant\u00e9hoz; felfog\u00e1sa, hogy a szubjektum a megismer\u00e9s alapja az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetemre n\u00e9zve hogy a megismer\u00e9s dolg\u00e1ban \u00e9rz\u00e9keinkre vagyunk korl\u00e1tozva \u00e9s hogy az \u00e9rz\u00e9sekben aktiv \u00e9s passziv (szubjektiv \u00e9s objektiv) momentum van. A vil\u00e1gegyetem l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t Campanella az \u00fajplatonikus felfog\u00e1s szerint az istens\u00e9g eman\u00e1ciaj\u00e1nak vallja. Kedvenc tana Campanell\u00e1nak, hogy a dolgok \u00e1ltal\u00e1ban l\u00e9lekkel b\u00edrnak s erre alapozza az \u00f6szt\u00f6n\u00f6kre, j\u00f3sl\u00e1sokra \u00e9s magikus viszonyokra vonatkoz\u00f3 n\u00e9zeteit.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/7\/6\/_\/476719_45052_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"476719"}